A tanulmány szerint a személyes higiénia a vizsgált közösségek egyik legfőbb gyengepontja. „A háztartások több mint negyedében a gyerekek nem mindig mossák meg a kezüket vécéhasználat után, 24 százalékuk pedig nem szokott kezet mosni, mielőtt leül az asztalhoz enni. A napi kétszeri fogmosás is csak a háztartások 52 százalékában jellemző. A kézhigiénia szabályainak be nem tartása a szegénység és az alapvető közművek, tehát a folyóvíz, illetve a fürdőszoba és a benti mellékhelyiség hiányának következménye. Ugyanakkor e higiéniai szabályokat az iskolában sem lehet betartani, hiszen a vizsgált tanintézmények 5 százaléka nem rendelkezik kézmosásra alkalmas vízforrással” – derül ki a World Vision felméréséből.
Éhesen fekszenek le
A tanulmány mindemellett arra is felhívja a figyelmet, hogy tízből egy gyermeknek nem tudnak elegendő ennivalót biztosítani, és ezért este éhesen hajtják álomra a fejüket. Ugyancsak az élelmezéssel kapcsolatos az a megállapítás is, hogy a vizsgált háztartások 11 százalékában naponta legfeljebb kétszer kapnak enni a gyerekek, 10 százalékuk esetében csak heti egyszer kerül hús vagy hal az asztalra, a gyerekek több mint fele nem fogyaszt naponta tejtermékeket vagy tojást, és szinte ugyanilyen arányban vannak azok is, akiknek nem jut napi szinten zöldség vagy gyümölcs.
A tanulmány arra is rávilágít, hogy a 12 és 18 év közötti fiatalok átlagosan 13 évesen kerülnek először kapcsolatba az alkohollal, és ugyanebben a korban szívják el életük első cigarettáját is.
„A vidéki tanulók 68 százaléka gyalog jár iskolába, viszont 17 százalékuknak 8 kilométernél is többet kell gyalogolnia ahhoz, hogy részt vehessenek a tanórákon. Az iskolaelhagyás hátterében a szülők 56 százaléka szerint a magas iskoláztatási költségek és a gyerekek rossz tanulmányi eredményei állnak, ugyanakkor nőtt azon fiatalok száma is, akik tanulás helyett inkább munkába állnak” – írják a nemrégiben közzétett jelentésben.
Iskola után jöhet a házimunka
A vidéki háztartások 80 százalékában a gyerekeknek korosztálytól függetlenül, tehát óvodás kortól középiskolásig a ház körüli munkákból is ki kell venniük a részüket azáltal, hogy takarítanak, gondoskodnak az állatokról vagy épp a háztartás másik tagjáról. Háromnegyedük esetében ez akár 1-2 órát is felölelhet a napból, majd közel két harmaduk ugyanennyi időt tölt el a házi feladatok megoldásával is.
A fiatalok 8 százaléka alkalmanként vagy rendszeresen hiányzik az iskolából, mert dolgoznia kell, mindazok pedig, akik 8. osztály után végleg felhagynak a tanulással, többnyire azért teszik ezt, mert családjuk nem engedheti meg magának az iskoláztatás költségeit – állapította meg a felmérés.
„Sajnos a gyermekek jogait épp azok hagyják figyelmen kívül, akiknek biztosítaniuk kellene azok betartását: a szülők, a pedagógusok, a döntéshozók – azok a felnőttek, akiknek Romániát egy jobb országgá kellene tenniük a gyermekek számára. A járvány sajnos súlyosbította a gyerekek problémáit, s ennek hosszú távú következményei is lesznek fejlődésükre. A gyermekek jogainak tiszteletben tartása elengedhetetlen kell legyen egy olyan demokratikus társadalomban, mely ma már a holnapot tartja szem előtt. Kezdeményezéseink révén, a gyerekekkel, a szülőkkel és a pedagógusokkal közösen teszünk erőfeszítéseket azért, hogy egyetlen vidéki gyermek se érezze magát egyedül, megalázva, marginalizálva, jövő nélkül. Szükségünk van egy koherens, jól kidolgozott közpolitikára, amely a gyermek jólétére összpontosít ” – fogalmazott a nemrégiben közreadott tanulmány kapcsán a World Vision Romania vezérigazgatója, Mihaela Nabar.
A felmérésben 320 Kolozs, Konstanca, Dolj, Ialomita, Vaslui és Valcea megyei település 936 háztartását vizsgálták. A megkérdezett felnőttek száma 936 volt, a különböző korosztályi gyerekeké pedig elérte a 2931-et.
